A tizennégy-tizenhat fős nagy-középső csoportunk a Vitamanó csoport és a tornaterem között helyezkedik el. Napirendje igazodik a vitamanósok napirendjéhez, de önellátás, és felelősség tekintetében már több elvárással, feladattal találkoznak a gyerekek, mint amikor elkezdték az óvodát. Ebben az értelemben, a Vitamenő csoportban, fokozottabb elvárással, szintet lépve
folytatódik a gyermekek sokoldalú fejlesztése, felkészítése az iskolás évekre. Optimális fejlettségi szint esetén, betöltött hatéves kor után a gyerekek megszerzik az iskolaérettséghez szükséges készségeket és képességeket és iskolába mennek.
Abban az esetben, ha egy gyermek egy-egy részképesség éretlensége miatt hatévesen iskolaéretlennek bizonyul, az Oktatási Hivatal engedélyével további egy évet maradhat még óvodában. Őket, tárt karokkal várja az emeleten a Vitamaxi csoportunk!

A 2023-24-es nevelési évben Gabi, Dorina és Anikó irányítása mellett szerveződnek a
hétköznapok.

Célunk

A 4-6 éves gyermekek azon képességeinek, készségeinek fejlesztése, alakítása, amelyekre a későbbiek folyamán ráépülnek az írás-, olvasás-, számolás elsajátításához szükséges pszichikus funkciók.
Alapelvünk: az empátia, fokozatosság és az egyénre szabott készségfejlesztés.
A csoportban a vizuális és auditív észlelés, a keresztcsatornák működtetése, a kis-, és nagymozgások harmonikus fejlesztése, valamint a szándékos figyelem, az emlékezet és képzelet fejlesztése, a csoportba járó gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez mérten történik.

Feladataink:

Egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés
A testi, szociális és értelmi érettség kialakítása
Tanulási zavarok korai felismerése, megelőzése

Milyen tevékenységi területeken keresztül kívánjuk ezeket megvalósítani?

1. Mozgás:
A gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, jelentős szerepet tölt be a 3-7 éves gyermekek fejlődésében.
Két területen valósul meg:
Szabad játék (a gyermekek spontán, természetes mozgása közben)
Kötött keretek között, heti rendszerességgel (irányított, koncentrált, célirányos tevékenység)

Magyar Mozgáskotta módszer

Fejlesztő hatása:
A sikeres mozgásos tapasztalatok alapján kialakított testkép, a testtudat a vizuális- téri viszonyítási rendszer állandó központjává válik. A saját testének és mozgásos képességeinek a megismerése segíti az „éntudat” fejlődését.

A közösen, örömmel végzett mozgás közben alakulnak társas kapcsolatai és a társakhoz való viszony. Lehetőség nyílik különböző viselkedésminták tanulására. A versengések során a siker-kudarcok kezelése, elviselése.
A különböző mozgásos gyakorlatok közben a téri helyzetek felidézésével fejlődik a gyermek vizuális memóriája. A megnevezett, látott és elvégzett mozgások elősegítik a keresztcsatornák fejlődését.

2. Játék
A gyermek természetes megnyilvánulásai közül a legfontosabb tevékenységi formája a játék.
Játékának megfigyelés közben képet kaphatunk ismereteiről, élményeiről, mozgásigényéről, beszédkészségéről, szociális és értelmi fejlettségének egészéről. A játék egyben a gyermek fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze is.

Fejlesztő hatása:
A játékban a gyermek egész személyisége fejlődik. Fejlődik észlelése, megfigyelőképessége, önkéntes-, szándékos figyelme, gondolkodása. Játék közben alakul a gyermek intellektuális tevékenysége, formálódik erkölcsi ítéletalkotása, alakul viselkedése, udvariassági szokása.
Az óvodában előforduló játékfajtákon (gyakorló-, szabály-, szerep-, konstrukciós játék) kívül fontos szerepet kapnak a dramatikus játékok (szituációs-, kommunikációs játék), hiszen a kommunikáció a beszéd és a gondolkodás egyik kifejeződése.
Fontos feladatunk, hogy a gyermekek beszédkedvét felkeltsük.

3. Verselés, mesélés (Irodalmi nevelés)
 A mese, a vers a nyelvi nevelés eszközei. A mese cselekménye mozgásba hozza a gyermeki képzeletet, félelmeit feloldja, erősíti önbizalmát.

Mesehallgatáskor a szó segítségével következik be a valóság és a vágyak áthidalása. A mese örömforrás és egyben tanulságos a gyermek számára, erkölcsi mintákat. A mesékben szereplő boszorkányok, sárkányok, óriások a kisgyermeket érzelmileg felkavarhatják, de bátorítják is, mivel képileg kitalálják, megformálják, kivetítik szorongásaikat. Bábozás, dramatizálás: a
gyermek kifejezheti, átélheti, eljátszhatja saját érzéseit, érzelmeit.

Fejlesztő hatása:
A bábok mozgatása közben fejlődik a gyermek szem-kéz koordinációja, finommotorikája, térpercepciója. Dramatizálás közben gazdagodik a verbális kifejezőkészsége. Együttjátszás közben formálódik a gyermek társas kapcsolata.

Versek mozgással kísért előadása közben
– verbális
– nagymozgások
– térpercepció
– szem-kéz koordináció fejlesztése

Anyanyelvi nevelés
Az óvodáskorban alkalmazott beszédhallás figyelem, emlékezet-nevelés illetve
beszédmotórium fejlesztése felkészíthet az írás-olvasás zökkenőmentes elsajátítására.

5. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
A kisgyermek ritmusérzéke, hallása a rendszeres éneklés hatására spontán fejlődik, éneklési készsége kialakul. A mindennapi zenei élmény nyújtásával a gyermek felfedezi az éneklés örömét, a mozgás szépségét. Ez az élmény sajátos eszköz a környezet bővebb megismeréséhez, és a zenei anyanyelv megalapozásához.
Minden nép zenei nevelésének a saját néphagyományából kell kiindulnia.

Fejlesztő hatása:
Az énekes játékok, mondókák, dalok felkeltik a gyermek zenei érdeklődését, formálják esztétikai érzésüket, ápolják hagyományainkat.
A táncos mozgások fejlesztik a gyermek ritmusérzékét, mozgáskultúráját. A változatos térformák kialakítása, egymáshoz hangolása egyfajta vizuális ritmusélményt hoz létre.

A vizuális memóriát fejleszti a tánchoz kapcsolódó mozgás bemutatása. A mozgásos játék, a táncmozdulatok végzése közben fejlődik a gyermek fizikai állóképessége. A sikeres mozgásos feladatmegoldások (tánclépések) eredményeként erősödik a gyermek önbizalma és önértékelése.

6. Külső világ tevékeny megismerésére nevelés
A környezettel való ismerkedés nevelésünk egészében érvényesülő folyamat. Általa a gyermek az őket körülvevő szűkebb és tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szerez, amelyek a koruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek.

A tevékenységek során szerzett ismeretek:

környezetvédelem szemléletének alakítása
Testünk – egészséges életmód alakítása
Tájékozódás síkban és térben, időben, saját testünkön
Matematikai ismeretek, jártasság
Halmazok
– képzése, összehasonlítása tulajdonságaik szerint
– szétválogatása, bontása részhalmazokra
– elemeinek sorba rendezése
– összemérése párosítással
Mennyiségek összemérése (magasság, hosszúság, szélesség, tömeg, űrtartalom)
Kis számok összkép alapján (megszámlálás, leszámlálás)
Tapasztalat gyűjtése a geometria körében (építések szabadon, másolással)
Tevékenységek tükörrel

7. A rajzolás, festés, mintázás, kézi munka
Az óvodapedagógus gyakoroltatja a gyermekekkel a változatos és izgalmas eszközök használatát. Ismerkednek és egyedi alkotásokat készítenek különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.
Az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosítunk.
Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, akreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.

Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi- plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását.

Az alkotások közben fejlődnek a gyermek finommotoros készségei, kialakul síkban és térben való tájékozódása, szem-kéz koordinációja. Dinamikus gyakorlatokkal segítjük az írás előkészítéséhez szükséges kézizomzatot.