A tizenkét fős iskola-előkészítő csoportunk térben kissé elkülönítve, az óvoda emeletén,
elcsúsztatott napirenddel működik. A vitamaxi csoportban elsősorban a további egy évet
óvodában maradó, tehát hat évet betöltött gyermekek fejlesztését tűztük ki célul, igazodva az
egyéni és életkori sajátosságokhoz. A maxik egy évet járnak a homogén életkorú csoportba, a
nevelési év végén elballagnak az iskolába.
A 2023-24-es nevelési évben Bogi, Zsemle és Judit irányítása mellett szerveződnek az óvodás
hétköznapok.

Célunk

A 6-7 éves gyermekek értelmi fejlődésében azon pszichikus funkciók fejlesztése, amelyek
megalapozzák az iskolai tanuláshoz szükséges képességeket, figyelembe véve a gyermekek
egyéni ütemű fejlődését.
Az írás-, olvasás-, számolás elsajátításához szükséges pszichikus funkciók, a vizuális és
auditív észlelés, a keresztcsatornák működtetése, a kis-, és nagymozgások harmonikus
fejlesztése, valamint a szándékos figyelem, az emlékezet és képzelet fejlesztése, a maxi
csoportba járó gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez mérten történik.
A személyiség terén a világra nyitott, együttműködő, alkalmazkodó, rugalmas, kritikus
gondolkodású, elfogadó, érdeklődő, magabiztos gyermekek nevelése.

Feladataink:

Egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés
A testi, szociális és értelmi érettség kialakítása
Tanulási zavarok korai felismerése, megelőzése

Milyen tevékenységi területeken keresztül kívánjuk ezeket megvalósítani?

1. Mozgás

A gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, jelentős szerepet tölt be a 3-7 éves
gyermekek fejlődésében.

Két területen valósul meg:
Szabad játék (a gyermekek spontán, természetes mozgása közben)
Kötött keretek között, heti rendszerességgel (irányított, koncentrált, célirányos tevékenység)

Magyar Mozgáskotta módszer

Fejlesztő hatása:
A sikeres mozgásos tapasztalatok alapján kialakított testkép, a testtudat a vizuális- téri
viszonyítási rendszer állandó központjává válik. A saját testének és mozgásos képességeinek
a megismerése segíti az „éntudat” fejlődését.
A közösen, örömmel végzett mozgás közben alakulnak társas kapcsolatai és a társakhoz való
viszony. Lehetőség nyílik különböző viselkedésminták tanulására. A versengések során a
siker-kudarcok kezelése, elviselése.

A különböző mozgásos gyakorlatok közben a téri helyzetek felidézésével fejlődik a gyermek
vizuális memóriája. A megnevezett, látott és elvégzett mozgások elősegítik a keresztcsatornák
fejlődését.

2. Játék

A gyermek természetes megnyilvánulásai közül a legfontosabb tevékenységi formája a játék.
Játékának megfigyelés közben képet kaphatunk ismereteiről, élményeiről, mozgásigényéről,
beszédkészségéről, szociális és értelmi fejlettségének egészéről. A játék egyben a gyermek
fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze is.

Fejlesztő hatása:
A játékban a gyermek egész személyisége fejlődik. Fejlődik észlelése, megfigyelőképessége,
önkéntes-, szándékos figyelme, gondolkodása. Játék közben alakul a gyermek intellektuális
tevékenysége, formálódik erkölcsi ítéletalkotása, alakul viselkedése, udvariassági szokása.

Az óvodában előforduló játékfajtákon (gyakorló-, szabály-, szerep-, konstrukciós játék) kívül
fontos szerepet kapnak a dramatikus játékok (szituációs-, kommunikációs játék), hiszen a
kommunikáció a beszéd és a gondolkodás egyik kifejeződése.
A kommunikáció és metakommunikáció elválaszthatatlan egymástól, kiegészítik, esetleg
helyettesíthetik egymást. A metakommunikáció színesebbé teszi a verbális közlést.
Fontos feladatunk, hogy a gyermekek beszédkedvét felkeltsük.

3. Verselés, mesélés (Irodalmi nevelés)

 A mese, a vers a nyelvi nevelés eszközei. A mese cselekménye mozgásba hozza a gyermeki
képzeletet, félelmeit feloldja, erősíti önbizalmát.

Mesehallgatáskor a szó segítségével következik be a valóság és a vágyak áthidalása. A mese
örömforrás és egyben tanulságos a gyermek számára, erkölcsi mintákat.
A mesékben szereplő boszorkányok, sárkányok, óriások a kisgyermeket érzelmileg
felkavarhatják, de bátorítják is, mivel képileg kitalálják, megformálják, kivetítik
szorongásaikat.
Bábozás, dramatizálás: a gyermek kifejezheti, átélheti, eljátszhatja saját érzéseit, érzelmeit.

Fejlesztő hatása:
A bábok mozgatása közben fejlődik a gyermek szem-kéz koordinációja, finommotorikája,
térpercepciója. Dramatizálás közben gazdagodik a verbális kifejezőkészsége. Együtt játszás
közben formálódik a gyermek társas kapcsolata.
Versek mozgással kísért előadása közben
– verbális
– nagymozgások
– térpercepció
– szem-kéz koordináció fejlesztése

Anyanyelvi nevelés
Az óvodáskorban alkalmazott beszédhallás figyelem, emlékezet-nevelés illetve
beszédmotórium fejlesztése felkészíthet az írás-olvasás zökkenőmentes elsajátítására.

Mesezene módszer -logopédiai alapú módszer, amely több csatornán keresztül
érzékenyít a hangokra és érzelmekre, betűk használata nélkül.
(https://elteonline.hu/tudomany/2018/12/05/mesezene-avagy-a-jatekos-olvasastanulas/

https://mipszi.hu/cikk/160313-mesezene-olvasas-elokeszito-program-ovodaban?gclid=Cj0KCQjwtO-kBhDIARIsAL6Lorc1GCjO3q_At3Bwv86jTjGTlASWcIKOCoLVwVoULv9DZegaO3WjwyoaAhmZEALw_wcB)

Fejlesztési területek:
Beszédszervek ügyesítése (légző-, hangutánzó gyakorlatok)
Hallás, beszédhallás fejlesztése (hangfelismerés, hangdifferenciálás, hanganalízis, önálló
szókeresés a kiválasztott hanggal)
Auditív ritmus fejlesztése (bemutatott ritmus visszatapsolása)
Auditív emlékezet fejlesztése
Auditív zártság

5. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

A kisgyermek ritmusérzéke, hallása a rendszeres éneklés hatására spontán fejlődik, éneklési
készsége kialakul. A mindennapi zenei élmény nyújtásával a gyermek felfedezi az éneklés
örömét, a mozgás szépségét. Ez az élmény sajátos eszköz a környezet bővebb
megismeréséhez, és a zenei anyanyelv megalapozásához.
Minden nép zenei nevelésének a saját néphagyományából kell kiindulnia.
Fejlesztő hatása:
Az énekes játékok, mondókák, dalok felkeltik a gyermek zenei érdeklődését, formálják
esztétikai érzésüket, ápolják hagyományainkat.
A táncos mozgások fejlesztik a gyermek ritmusérzékét, mozgáskultúráját. A változatos
térformák kialakítása, egymáshoz hangolása egyfajta vizuális ritmusélményt hoz létre.
A vizuális memóriát fejleszti a tánchoz kapcsolódó mozgás bemutatása. A mozgásos játék, a
táncmozdulatok végzése közben fejlődik a gyermek fizikai állóképessége. A sikeres mozgásos
feladatmegoldások (tánclépések) eredményeként erősödik a gyermek önbizalma és
önértékelése. Így tedd rá! módszer elemeinek beépítésével.

6. Külső világ megismerésére nevelés, fenntarthatóságra nevelés.

A környezettel való ismerkedés nevelésünk egészében érvényesülő folyamat. Általa a
gyermek az őket körülvevő szűkebb és tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan
tapasztalatokat szerez, amelyek a koruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz,
tájékozódáshoz szükségesek.

A tevékenységek során szerzett ismeretek:

környezetvédelem szemléletének alakítása
Testünk – egészséges életmód alakítása
Tájékozódás síkban és térben, időben, saját testünkön
Matematikai ismeretek, jártasság
Halmazok
– képzése, összehasonlítása tulajdonságaik szerint
– szétválogatása, bontása részhalmazokra
– elemeinek sorba rendezése
– összemérése párosítással
Mennyiségek összemérése (magasság, hosszúság, szélesség, tömeg, űrtartalom)
Kis számok összkép alapján (megszámlálás, leszámlálás)
Tapasztalat gyűjtése a geometria körében (építések szabadon, másolással)
Tevékenységek tükörrel

Sakkpalota módszer elemeinek beépítésével.

7. A rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

Megismerteti a gyermekeket a számukra új eszközök tulajdonságaival, technikai eljárásaival,
melynek során gazdagodik forma-, és színképzete, differenciálódik az érzelmi világa.
A kisgyermek képzetei, emlékezete és képzelete alapján rajzol, fest, mintáz.
A vizuális nevelés szorosan kapcsolódik más nevelési területekhez.
A vizuális önkifejezés kiteljesedéséhez szükség van a testséma, a testfogalom kialakulására és
a térpercepció fejlődésére ahhoz, hogy a gyermek térben, mozgásban tudja megjeleníteni a
különböző dolgokat.

Fejlesztő hatása:
A különböző technikák alkalmazása közben a gyermek minden alkalommal átéli az alkotás
örömét, és a sikerélmény újabb alkotásra ösztönzi. Formálódik alkotó képzelete, gazdagodik
fantáziavilága, erősödik önismerete, önbizalma.
Az alkotások közben fejlődnek a gyermek finommotoros készségei, kialakul síkban és térben
való tájékozódása, szem-kéz koordinációja.
Dinamikus gyakorlatok az írás előkészítéséhez
A vers és az ábrázolás együttes alkalmazása pl. dadogó gyermekeknél, görcsös ceruzafogású
gyermekeknél. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik
a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek
alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a
gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését,
esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását.