„Künn a fákon újra szól a víg kakukkmadár,
napsugárban úszik minden száll az illatár.
Nyár van nyár, röpke lepke száll virágra
zümmög száz bogár.”

Miután elballagtak az iskolába a legnagyobbak és ünnepélyesen, bohókásan, keserédesen lezártuk nevelési évünket, nyári életmódra térünk át.

Mit is jelent ez, az óvodákban szokásos vágányállítás a Vitamini esetében?

A délutáni fakultatív foglalkozások véget érnek június közepén, hétköznapjainkat a MESE-MOZGÁS-JÁTÉK hármasa határozza meg, a nap zömét a kertben töltjük, a csoportok és az óvodapedagógusok keverednek, új barátságok szövődnek, felületes ismeretségek elmélyülnek, a gyerekek között csakúgy, mint a felnőttek és a gyermekek viszonyában. A fejlesztések az év korábbi szakaszában megszokotthoz képes még inkább játékba, tevékenységbe ágyazottan, még inkább észrevétlenül valósulnak meg.
A szabad játék fontosságát és fejlesztő hatását nem lehet eléggé hangsúlyozni, ezért ebben az időszakban igyekszünk minél több időt biztosítani rá.
„A szabad játék lényege, hogy a gyermek irányítás és beavatkozás nélkül játsszon a rendelkezésére álló eszközökkel, szabadon kiválasztva és váltogatva azokat. Ilyenkor játék közben újraéli az őt ért élményeket és feldolgozza azokat. Ami foglalkoztatja, természetes módon tör a felszínre, alkalmat adva a gyermeknek a feldolgozásra. A szabad játék segít feloldani a szorongásokat és félelmeket azáltal, hogy “kijátszhatja” magából ezeket a gyermek. A játék segít a szociális normák megértésében és elsajátításában, fejleszti a gondolkodást, az alkalmazkodóképességet. A játék terápiás hatását mi, felnőttek is érezhetjük, ha elmerülünk gyermekünkkel, vagy csak mellette az önfeledt játékban.”
„A szabad játék a külső céltól független, magáért a tevékenységért van, miközben a gyermek érdeklődése és kíváncsisága kielégítése során tapasztalatokat gyűjt, ismereteket szerez, vagyis a játék egyben sajátos tanulási tevékenysége is. Minél többféle játéktevékenységben vesz részt, annál többféle tanulási hatás éri. Minél inkább beleéli magát a játékba, annál inkább megindulnak benne a tanulást előidéző folyamatok. A szabad játékban nincs helye a szervezett tanulásnak, csak a spontán tanulási forma érvényesülésének.”

A pedagógusok szempontjából a szabad játék különösen alkalmas arra, hogy a gyermekeket megfigyelje, passzív szemlélődése során kivételes benyomásokat szerezzen az ovisairól, mint egyénekről, és mint a közösség tagjairól. Rohanó világunkban kifejezetten ritka és értékes pillanatokat, tapasztalatokat szerezhetünk a ránk bízott gyermekeknek azzal, hogy csak kérésre, vagy szükség esetén avatkozunk bele a játékukba. Igen, olykor hagyjuk őket unatkozni, mert a kutatások szerint az unalom szüli a legkreatívabb ötleteket!

Természetesen sok-sok eszközt készítünk elő az udvaron: a focikapuk és labdák játékra hívnak, melegszik a víz a medencében a pancsoláshoz, kis sátor vár a kuckózni, társasozni vágyókra, nyitva a homokozó, indulhat a jótékony sarazás, a nyugalom szigetén rajzolni, festeni, gyurmázni, színezni lehet, az árnyékban hűsölők számára meseolvasás kezdődik, az izgágák akadálypályát építhetnek a rollerezéshez, motorozáshoz, biciklizéshez, a felfrissülésre szomjazók részére bekapcsoljuk a párakaput.

Az elmélyült, időtlen, lelassult, szabadon választott nyári tevékenykedést csupán az ivó- és gyümölcsszünetek törik meg. röviden.

Így töltődik gyermek, felnőtt a nyári napok folyamán, vidáman, játékosan, passzívan és aktívan, kiegyensúlyozottan.

 Élvezetes nyári órákat, napokat, heteket kívánok:

 Zsemle