A tizenkettő-tizennégy fős kis-középső csoportunk az Óvoda bejáratával szemben helyezkedik el, ablakai az utcára nyílnak, így minden reggel van lehetőség egy „legeslegutolsó” integetésre, „eldobott és elkapott” puszira. A reggeli és délutáni gyülekezőnk helye, ahol a folyamatos reggeli közben minden fontos információ eljut mindenkihez.
A 2023-24-es nevelési évben Eszter, Ildikó és Erika irányítása mellett szerveződnek a hétköznapok.

Célunk

A 3-5 éves gyermekek azon képességeinek, készségeinek fejlesztése, alakítása, amelyekre a későbbiek folyamán ráépülnek az írás-, olvasás-, számolás elsajátításához szükséges pszichikus funkciók. Ebben az értelemben, már itt megkezdődik a gyermekek felkészítése az iskolás évekre.
Alapelvünk: az empátia, fokozatosság és az egyénre szabott készségfejlesztés.
A csoportban a vizuális és auditív észlelés, a keresztcsatornák működtetése, a kis-, és nagymozgások harmonikus fejlesztése, valamint a szándékos figyelem, az emlékezet és képzelet fejlesztése, a csoportba járó gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez mérten történik.

Feladataink:

Egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés
A testi, szociális és értelmi érettség kialakítása
Tanulási zavarok korai felismerése, megelőzése

Milyen tevékenységi területeken keresztül kívánjuk ezeket megvalósítani?

1. Mozgás:

A gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, jelentős szerepet tölt be a 3-7 éves gyermekek fejlődésében, két területen valósul meg:
Szabad játék (a gyermekek spontán, természetes mozgása közben)
Kötött keretek között, heti rendszerességgel (irányított, koncentrált, célirányos tevékenység)
Ismerkedés a Magyar Mozgáskotta eszköztárával, kötetlen játékos formában.

2. Játék

A gyermek természetes megnyilvánulásai közül a legfontosabb tevékenységi formája a játék. Játékának megfigyelés közben képet kaphatunk ismereteiről, élményeiről, mozgásigényéről, beszédkészségéről, szociális és értelmi fejlettségének egészéről. A játék egyben a gyermek fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze is.

Fejlesztő hatása:
A játékban a gyermek egész személyisége fejlődik. Fejlődik észlelése, megfigyelőképessége, önkéntes-, szándékos figyelme, gondolkodása. Játék közben alakul a gyermek intellektuális tevékenysége, formálódik erkölcsi ítéletalkotása, alakul viselkedése, udvariassági szokása.

Az óvodában előforduló játékfajtákon (gyakorló-, szabály-, szerep-, konstrukciós játék) kívül fontos szerepet kapnak a dramatikus játékok (szituációs-, kommunikációs játék), hiszen a kommunikáció a beszéd és a gondolkodás egyik kifejeződése. Fontos feladatunk, hogy a gyermekek beszédkedvét felkeltsük.

3. Verselés, mesélés (Irodalmi nevelés)

 A mese, a vers a nyelvi nevelés eszközei. A mese cselekménye mozgásba hozza a gyermeki képzeletet, félelmeit feloldja, erősíti önbizalmát.
Mesehallgatáskor a szó segítségével következik be a valóság és a vágyak áthidalása. A mese örömforrás és egyben tanulságos a gyermek számára, erkölcsi mintákat. A mesékben szereplő boszorkányok, sárkányok, óriások a kisgyermeket érzelmileg felkavarhatják, de bátorítják is, mivel képileg kitalálják, megformálják, kivetítik szorongásaikat.
Bábozás, dramatizálás: a gyermek kifejezheti, átélheti, eljátszhatja saját érzéseit, érzelmeit.
Fejlesztő hatása:
A bábok mozgatása közben fejlődik a gyermek szem-kéz koordinációja, finommotorikája, térpercepciója. Dramatizálás közben gazdagodik a verbális kifejezőkészsége. Együttjátszás közben formálódik a gyermek társas kapcsolata.
Versek mozgással kísért előadása közben
– verbális
– nagymozgások
– térpercepció
– szem-kéz koordináció fejlesztése

Anyanyelvi nevelés

Az óvodáskorban alkalmazott beszédhallás figyelem, emlékezet-nevelés illetve
beszédmotórium fejlesztése felkészíthet az írás-olvasás zökkenőmentes elsajátítására.

5. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

A kisgyermek ritmusérzéke, hallása a rendszeres éneklés hatására spontán fejlődik, éneklési készsége kialakul. A mindennapi hangszeres zenei élmény nyújtásával a gyermek felfedezi az éneklés örömét, a mozgás szépségét. Ez az élmény sajátos eszköz a környezet bővebb megismeréséhez, és a zenei anyanyelv megalapozásához, zenei készségek fejlesztéséhez.
Fejlesztő hatása:
Az énekes játékok, mondókák, dalok felkeltik a gyermek zenei érdeklődését, formálják esztétikai érzésüket, ápolják hagyományainkat.
A táncos mozgások fejlesztik a gyermek ritmusérzékét, mozgáskultúráját. A változatos térformák kialakítása, egymáshoz hangolása egyfajta vizuális ritmusélményt hoz létre. A vizuális memóriát fejleszti a tánchoz kapcsolódó mozgás bemutatása. A mozgásos játék, a táncmozdulatok végzése közben fejlődik a gyermek fizikai állóképessége. A sikeres mozgásos feladatmegoldások (tánclépések) eredményeként erősödik a gyermek önbizalma és önértékelése. Így tedd rá! módszer elemeinek beépítésével.

6. Külső világ megismerésére nevelés, fenntarthatóságra nevelés.

A környezettel való ismerkedés nevelésünk egészében érvényesülő folyamat. Általa a gyermek az őket körülvevő szűkebb és tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szerez, amelyek a koruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek.

A tevékenységek során szerzett ismeretek: 

Környezetvédelem szemléletének alakítása
Testünk – egészséges életmód alakítása
Tájékozódás síkban és térben, időben, saját testünkön
Halmazok:
– képzése, összehasonlítása tulajdonságaik szerint
– szétválogatása, bontása részhalmazokra
– elemeinek sorba rendezése
– összemérése párosítással
Mennyiségek összemérése (magasság, hosszúság, szélesség, tömeg, űrtartalom)
Kis számok összkép alapján (megszámlálás, leszámlálás)
Tapasztalat gyűjtése a geometria körében (építések szabadon, másolással)

7. A rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

Az óvodapedagógus megismerteti a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.
Az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosítunk. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.
Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi- plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását.