Közösségi igény

 

 Az iskola és az óvoda között egyre nagyobb a szakadék. Nő a bizonytalanság a gyermekekben, a szülőkben és persze az óvodákban, iskolákban is.

Óvoda

A mai óvodák zömére jellemző a nagy létszámú és vegyes életkorú csoportok. A vegyes csoportoknak számos előnye és hátránya van. Több éves óvónői tapasztalat alapján sajnos a hátrány az iskolába készülő gyermekek számára egyre erősebben jelentkezik. A lelkiismeretes óvodapedagógusban is hiányérzet támad, hiszen egyre kevesebb időt tud fordítani az iskolába készülő gyermekekre, kevesebb idő jut az egyéni fejlesztésekre, és nem tudnak kellő időt biztosítani, hogy minden gyermek a képességeikhez mérten egyéni ütemben fejlődjön.

Gyermek

Az iskola mai átlagos követelményrendszere nehezen bírható a lassabb ütemben fejlődő vagy szociálisan még nem elég érett gyermekek számára. A kevés szabad mozgás, a megnövekedett felelősség, a teljesítményközpontú nevelés kifárasztja, elbizonytalanítja a 6-8 éves gyermekeket.

Az iskolai élet megkezdéséhez szükséges készségek és képességek kiteljesedése sokszor elmarad. Pedig nagyon fontos az iskolai indulás, hiszen az egész életen át tartó tanuláshoz, fejlődéshez való viszonyt meghatározza az, hogy kudarccal vagy sikerrel indul-e az első néhány hónap, év.

Az iskolában a spontán tanulást felváltja a tudatos ismeretelsajátítás, amelyhez elengedhetetlen a pozitív érzelmi hozzáállás és az egészséges önbizalom. Az iskolai élet sikerének záloga a kiegyensúlyozott, terhelhető, kíváncsi, nyitott, kooperáló, egészséges személyiség.

Mindezeket figyelembe véve a kisgyermek számára az az optimális, ha legalább az iskolába lépés előtt kis létszámú csoportban fejlődhet. Így jut elég figyelem a lassabban érő, szociális problémákkal küzdő, nehezen megnyíló gyermekek számára is, és jut kellő idő az egyéni fejlesztésekre is.

Iskola

A fentiek szellemében felkészített gyermekek magabiztosabbak, felkészültebbek, szociálisan-pszichésen érettebbek. Megkönnyítjük az osztálytanító dolgát, hiszen élmény lesz olyan elsősöket tanítani, akik nyitottan, kíváncsian és a már kialakult, megalapozott tanulási készségek-képességek birtokában ülnek be az iskolapadba.

Szülők

Az iskolába készülő gyermekek szülei egy része vagy saját bőrén, vagy közvetett módon tapasztalja a hiányos iskolai előkészületeket, ezért óvodán kívüli megoldásokat keres. Ezek a megoldások legnagyobb részt a délutáni időkre esnek, amikor a gyermekek idegrendszere már nem a legaktívabb és legtöbbször elfáradnak. Mennyivel hatékonyabban lenne az iskolára való felkészítés, ha a gyermek megszokott helyen, napi szinten megkapná a számára szükséges tevékenységeket, fejlesztéseket az érzelmileg kötődő pedagógusoktól, esetleg szakemberektől.

 

A projekt tevékenysége

Célunk:

Az 5-7 éves gyermekek értelmi fejlődésében azok a pszichikus funkciók fejlesztése, amelyek megalapozzák az iskolai tanuláshoz szükséges képességeket, figyelembe véve a gyermekek egyéni ütemű fejlődését.

Az írás-, olvasás-, számolás elsajátításához szükséges pszichikus funkciók:

1.      Vizuális észlelés

Az alak, forma, méret, szín pontos felfogása. A megadott formák-színek megtalálása, kiemelése egy képi környezetből. Adott tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerése, megítélése. Összetartozó részek értelmes egészként való észlelése. Vizuális információk sorbarendezése, téri elrendezése.

2.      Auditív észlelés

A hallott információk pontos észlelése, megkülönböztetése. Az adott hangok kiemelése,

Helyes egymásutániságának felismerése, hangcsoportok egységbefoglalása.

3.      Keretcsatornák együttműködése

       A látott-halott információk összekapcsolásának képessége, motoros visszaadása

4.      Mozgás

Összerendezett, koordinált mozgás, szem-kéz, szem-láb, összerendezett, célszerű együttes mozgása.

5.      Rövid idejű vizuális-verbális memória

6.      Szándékos figyelem

Feladataink:

• Egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés
• A testi, szociális és értelmi érettség kialakítása
• Tanulási zavarok korai felismerése, megelőzése

 Milyen tevékenységi területeken keresztül kívánjuk ezeket megvalósítani?

1.      Mozgás

A gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, jelentős szerepet tölt be a 3-7 éves gyermekek fejlődésében.

Két területen valósul meg

• Szabad játék (a gyermekek spontán, természetes mozgása közben)
• Kötött keretek között, heti kétszeri rendszerességgel (irányított, koncentrált, célirányos tevékenység)

Fejlesztő hatása:

A sikeres mozgásos tapasztalatok alapján kialakított testkép, a testtudat a vizuális- téri viszonyítási rendszer állandó központjává válik. A saját testének és mozgásos képességeinek a megismerése segíti az „éntudat” fejlődését.

A közösen, örömmel végzett mozgás közben alakulnak társas kapcsolatai és a társakhoz való viszony. Lehetőség nyílik különböző viselkedésminták tanulására. A versengések során a siker-kudarcok kezelése, elviselése.

A különböző mozgásos gyakorlatok közben a téri helyzetek felidézésével fejlődik a gyermek vizuális memóriája. A megnevezett, látott és elvégzett mozgások elősegítik a keresztcsatornák fejlődését.

Mozgásos játékok: sokféle fejlesztési feladat megvalósítását segítik.

• Testséma fejlesztés (Szoborjáték; Tűz, víz,repülő; Sorversenyek)
• Szem-kéz koordináció (Kidobós, különböző labdajátékok)
• Egyensúlyérzék fejlesztés (Kakasviadal, Ugróiskola, Métázás-bottal labda célba juttatása)
• Térészlelés (Fogó játékok)
• Nagymozgások fejlesztése (Medvefogó)
• Szem-láb koordináció (Ugrókötelezés, Ugróiskola)

2.      Játék

A gyermek természetes megnyilvánulásai közül a másik legfontosabb tevékenységi formája, a játék. Játékának megfigyelés közben képet kaphatunk ismereteiről, élményeiről, mozgásigényéről, beszédkészségéről, szociális és értelmi fejlettségének egészéről. A játék egyben a gyermek fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze is.

Fejlesztő hatása:

A játékban a gyermek egész személyisége fejlődik. Fejlődik észlelése, megfigyelőképessége, önkéntes-, szándékos figyelme, gondolkodása. Játék közben alakul a gyermek intellektuális tevékenysége, formálódik erkölcsi ítéletalkotása, alakul viselkedése, udvariassági szokása.

Fejlesztő játékok:

• Szem-kéz koordináció (marokkójáték, gyöngykirakó, szövőjátékok, puzzle játékok)
• Testséma fejlesztés (öltöztető baba)
• Percepció fejlesztés (színkígyó, ügyes boci, memória- emlékeztető játékok, összerakó játékok, forma-felismerés, arc-játék)
• Verbális fejlesztés (meselánc, szólánc,, képes dominó)
• Gondolkodást, problémamegoldást fejlesztő játékok (kakukk-tojás, barkochba, sakk, malom, dáma)

Az óvodában előforduló játékfajtákon (gyakorló-, szabály-, szerep-, konstrukciós játék) kívül fontos szerepet kapnak a dramatikus játékok (szituációs-, kommunikációs játék), hiszen a kommunikáció a beszéd és a gondolkodás egyik kifejeződése.

A kommunikáció és metakommunikáció elválaszthatatlan egymástól, kiegészítik, esetleg helyettesíthetik egymást. A metakommunikáció színesebbé teszi a verbális közlést.

Fontos feladatunk, hogy a gyermekek beszédkedvét felkeltsük.

Néhány játékötlet a beszédfejlesztéshez:

• „Haragszom rád”
• „Amerikából jöttem”
• „Csináld, amit én csinálok”
• „Mi hiányzik?” (mese vagy vers folytatása)
• „Tükörjáték”
• „Azt gondoltam, hogy…” (egy cselekvés bemutatása, majd megnevezése)
• „Ellentétpár” (egy szó ellentétének a mondása)
• Labdázás számolással ( minden ötödik számnál azt kell mondani, hogy „bumm”)

3.      Irodalmi nevelés (mese, vers, bábjáték, dramatizálás)

 A mese, vers a nyelvi nevelés eszközei. A mese cselekménye mozgásba hozza a gyermeki képzeletet, félelmeit feloldja, erősíti önbizalmát.

Mesehallgatáskor a szó segítségével következik be a valóság és a vágyak áthidalása. A mese örömforrás és egyben tanulságos a gyermek számára, erkölcsi mintákat nyújt (az éhezőt megvendégeljük, a vándorlót befogadjuk, a gyengét meg kell védeni).

A mesékben szereplő boszorkányok, sárkányok, óriások a kisgyermeket érzelmileg felkavarhatják, de bátorítják is, mivel képileg kitalálják, megformálják, kivetítik szorongásaikat.

Bábozás, dramatizálás: a gyermek kifejezheti, átélheti, eljátszhatja saját érzéseit, érzelmeit.

Fejlesztő hatása:

A bábok mozgatása közben fejlődik a gyermek szem-kéz koordinációja, finommotorikája, térpercepciója. Dramatizálás közben gazdagodik a verbális kifejezőkészsége. Együtt játszás közben formálódik a gyermek társas kapcsolata.

Versek mozgással kísért előadása közben

– verbális

– nagymozgások

– térpercepció

– szem-kéz koordináció fejlesztése

4.      Anyanyelvi nevelés

 Az óvodáskorban alkalmazott beszédhallás figyelem, emlékezetnevelés illetve beszédmotórium fejlesztése felkészíthet az írás-olvasás zökkenőmentes elsajátítására.

Fejlesztési területek:

• Beszédszervek ügyesítése (légző-, hangutánzó gyakorlatok)
• Hallás, beszédhallás fejlesztése (hangfelismerés, hangdifferenciálás, hanganalízis, önálló szókeresés a kiválasztott hanggal)
• Auditív ritmus fejlesztése (bemutatott ritmus visszatapsolása)
• Auditív emlékezet fejlesztése
• Auditív zártság

  5.      Zenei nevelés (énekes játék, mondóka, népi gyermekdalok és mondókák, néptánc)

A kisgyermek ritmusérzéke, hallása a rendszeres éneklés hatására spontán fejlődik, éneklési készsége kialakul. A mindennapi zenei élmény nyújtásával a gyermek felfedezi az éneklés örömét, a mozgás szépségét. Ez az élmény sajátos eszköz a környezet bővebb megismeréséhez, és a zenei anyanyelv megalapozásához.

Minden nép zenei nevelésének a saját néphagyományából kell kiindulnia.

Fejlesztő hatása:

Az énekes játékok, mondókák, dalok felkeltik a gyermek zenei érdeklődését, formálják esztétikai érzésüket, ápolják hagyományainkat.

A táncos mozgások fejlesztik a gyermek ritmusérzékét, mozgáskultúráját. A változatos térformák kialakítása, egymáshoz hangolása egyfajta vizuális ritmusélményt hoz létre.

A vizuális memóriát fejleszti a tánchoz kapcsolódó mozgás bemutatása. A mozgásos játék, a táncmozdulatok végzése közben fejlődik a gyermek fizikai állóképessége. A sikeres mozgásos feladatmegoldások (tánclépések) eredményeként erősödik a gyermek önbizalma és önértékelése.

 

6.      Külső világ megismerésére nevelés

A környezettel való ismerkedés nevelésünk egészében érvényesülő folyamat. Általa a gyermek az őket körülvevő szűkebb és tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szerez, amelyek a koruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek.

A természeti és társadalmi témakörök szorosan egymáshoz kapcsolódnak, összefüggnek egymással. Hiszen pl. az „évszakok” témakörnél a séták, kirándulások alkalmával természetes módon ismerkednek, gyakorolják a helyes közlekedést.

Az óvoda saját kis kerttel rendelkezik, így lehetőség nyílik minden évszakban különböző megfigyeléseket, kerti munkákat végezni.

Témakörök:

• Évszakok
• Állatok (házi-, vadon élő állatok)
• Család
• Ünnepek, hagyományok ápolása (Márton nap; Advent, Mikulás, Luca, Betlehem; Farsang; Gergely-járás; Húsvét; Anyák napja; Nagyok búcsúztatása)

Tapasztalatszerzés módjai:

• Séták, kirándulások
• Múzeumlátogatások (Közlekedési-, Mezőgazdasági-, Természettudományi-, Helytörténeti Múzeum, Állatkert, Vadaspark)
• Szimulációs játékok

  A külvilág megismerése során szerzett matematikai ismeretek:

• Halmazok

– képzése, összehasonlítása tulajdonságaik szerint

– szétválogatása, bontása részhalmazokra

– elemeinek sorba rendezése

– összemérése párosítással

• Mennyiségek összemérése (magasság, hosszúság, szélesség, tömeg, űrtartalom)
• Kis számok összkép alapján (megszámlálás, leszámlálás)
• Tapasztalat gyűjtése a geometria körében (építések szabadon, másolással)
• Tevékenységek tükörrel
• Tájékozódás síkban és térben

 

7.      Vizuális nevelés

 Megismerteti a gyermekeket az eszközök tulajdonságaival, technikai eljárásaival, melynek során gazdagodik forma-, és színképzete, differenciálódik az érzelmi világa.

A kisgyermek képzetei, emlékezete és képzelete alapján rajzol, fest, mintáz.

A vizuális nevelés szorosan kapcsolódik más nevelési területekhez.

A vizuális önkifejezés kiteljesedéséhez szükség van a testséma, a testfogalom kialakulására és a térpercepció fejlődésére ahhoz, hogy a gyermek térben, mozgásban tudja megjeleníteni a különböző dolgokat.

Fejlesztő hatása:

A különböző technikák alkalmazása közben a gyermek minden alkalommal átéli az alkotás örömét, és a sikerélmény újabb alkotásra ösztönzi. Formálódik alkotó képzelete, gazdagodik fantáziavilága, erősödik önismerete, önbizalma.

Az alkotások közben fejlődnek a gyermek finommotoros készségei, kialakul síkban és térben való tájékozódása, szem-kéz koordinációja.

Dinamikus gyakorlatok az írás előkészítéséhez

A vers és az ábrázolás együttes alkalmazása pl. dadogó gyermekeknél, görcsös ceruzafogású gyermekeknél.

 

 Kapcsolatrendszerünk

  Család és Mi

 A közös programok lehetőséget teremtenek a család és az óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének megismerésére, nevelési elveik közelítésére.

• Az új gyermekek meglátogatása az otthoni környezetben
• A családok számára ismerkedési délután szervezése (közös játék)
• Közös programok a családok számára (kirándulások, ültetés a veteményesbe, néptáncos csokor az édesanyáknak a gyermekek szereplésével, „Mesevár”-egy kedvenc mese eljátszása a gyermekekkel)
• Fogadóórák, szülői értekezletek

 

Vitamaxi és az iskola

 Az együttműködéshez fontos a kölcsönös nyitottság és bizalom.

• Iskola meglátogatása (évente 2x-3x), közös programok az 1. osztályos gyermekekkel, tanítóval (kirándulás, előadások, rendezvények, közös játék)
• A kikerült gyermekek meglátogatása az iskolában, a tanítókkal kapcsolattartás

 

Közművelődési intézmények

 Ez a tapasztalatgyűjtés színesebbé, örömtelibbé és gazdagabbá teszi a gyermekek tevékenységét.

• Városi könyvtár
• Művelődési Ház
• Helytörténeti Múzeum
• Budaörsi Játékszín

E programok az esztétikai élményre építve formálják a gyermekek kulturált magatartását, fejleszti érdeklődésüket, kíváncsiságukat és tevékenységi vágyukat.

 

Egyéb kapcsolatok

•  Pedagógiai szakszolgálatok (Nevelési Tanácsadó, logopédus, pszichológus)
• Egészségügyi Szakszolgálat (Gyermekorvos, Védőnő)
• Gyermek és Ifjúságvédelem